Augusztus 30. az ünneplés és az emlékezés napja a kaposvári futballban: pontosan 45 éve játszotta első NB I-es bajnoki mérkőzését a Rákóczi. A zöld-fehérek egy máig emlékezetes találkozón, 22 ezer néző előtt, Burcsa Győző két góljával győzték le a Vasast.

Hegedűs – Kanyar, Ágfalvi, Márton, Konrád, Németh – Nagy, Burcsa – Varga, Kováts, Turai (Csépán). A nevek ismerősen csengenek a somogyi sportbarátoknak: ezek a labdarúgók léptek pályára a Rákóczi első élvonalbeli labdarúgó mérkőzésén, 1975. augusztus 30-án.

Felbolydult a város 1975 nyarán: maguk a szurkolók álltak neki felépíteni a stadiont. Több százan dolgoztak társadalmi munkában, és két hónap alatt elkészült a létesítmény. A Vasas elleni bemutatkozó meccset 22 ezer néző figyelte a helyszínen. A később a válogatottságig jutó Burcsa Győző előbb egy fejesgóllal, majd egy tizenegyessel vette be a nagyhírű fővárosiak hálóját. 

„A gólokra úgy emlékszem, mintha ma lettek volna. Mindkettőt a déli kapuba szereztem. Ennek van egy sztorija is: Márton József és én voltam kijelölve a tizenegyes végrehajtására. Józsi, mint csapatkapitány és legidősebb játékos odajött hozzám, és azt mondta: Győzőke, rúgd te. Én odamentem és berúgtam. Ez a gól végigkísért a pályafutásomon, és megtanultam, hogy vannak olyan helyzetek, amikor el kell vállalni a tizenegyest vagy mást is” – így emlékezett vissza a történtekre

Burcsa Győző, amikor a csapat tagjai legutóbb, még 2005-ben találkoztak egymással.
Burcsa Győző Kaposvár után a Videotonhoz igazolt. Később bekerült a válogatottba, UEFA-kupa döntőt játszott, eljutott Mexikóba és Franciaországban volt profi

Még a hatvanas években is fénykorát élte a magyar futball. Válogatottunk 1964-ben és 1968-ban is olimpiát nyert, az 1966-os világbajnokságon pedig 3-1-re vertük a brazilokat. Liverpoolban 50 ezer néző előtt játszották az emlékezetes összecsapást, és a magyar kezdő tizenegyben kapott helyet Mathesz Imre. A kiváló játékos a Vasasban lett sokszoros válogatott. 1967-ben, Chilében a legendás Hexagonal-tornán 9-2-re verték a Colo-Colo (koló-koló) gárdáját, majd 85 ezer ember előtt 2-2-es döntetlent játszottak a brazil Santosszal. Ezen a meccsen Mathesz Imre fogta Pelét. A remek futballistából aztán Kaposváron sikeredző lett, és hosszú idő után újra Kaposváron köszönthettük. 

„Én egy szerencsés periódusban kerültem ide Kaposvárra, mint futballedző: második éve voltam még csak edző, és egy teljesen fertőzetlen, romlatlan társaságot kaptam. Előtte Váradi Lajos volt az edző, utána következtem én, és nagyszerű volt megtapasztalni, hogy ennyit megvalósítanak a fiúk abból, amit előtte megbeszéltünk és gyakoroltunk. Talán ennek köszönhető, hogy szép sikereket értünk el akkoriban” – mondta annak idején Mathesz Imre.

Ez a társaság végül 6 győzelemmel, 12 döntetlennel és 12 vereséggel a 13. helyen fejezte be a szezont, azaz újoncként bennmaradt az élvonalban. Mathesz Imre és csapata ma már fogalom a városban. Erre a Rákóczi-együttesre mindig emlékezni fognak a kaposvári szurkolók.
A csapatot külön köszöntjük az elmúlt évszázad kaposvári sporteseményének választott labdarúgó mérkőzés 45. évfordulója alkalmából!

Fociláz Kaposváron

A Kaposvári Rákóczi első igazán nagy sikere az 1975-ben való NB I-be jutás. A folyamat már 1968-ban elkezdődik, hiszen az „első fecskék”, a feljutó gárda első két játékosa akkor kerül a csapatunkhoz. A teveli születésű Márton Józsefet Dombóvárról igazolja le a zöld-fehér gárda, Németh Gyula pedig a sikert-sikerre halmozó ifjúsági együttesből került fel a nagycsapathoz. Az 1968-as esztendő még nem hozta meg a várt sikert, huszonnégy játékos jutott szóhoz egy év alatt és ez érződött a teljesítményen. 1970. január 16-án a Kaposvári Kinizsi „visszakapja” a Rákóczi nevet. 1971-ben a csapat kiesik az NB III-ba, majd egy évre rá újra felkerül a másodosztályba. Az ifjúsági együttesből Hegedűs kapus, Bőzsöny és Savanyó is a felnőtt keret tagja lett, valamint Kaposvárra igazolt Kovács Csaba, Duschák István és Hoffmann István is.

1973-ban ötvenéves a Rákóczi, ez az esztendő azonban nem csak emiatt jeles. 1973. március 1-től Mathesz Imre az együttes edzője, akivel történelmet írnak a kaposváriak. Köves Lászlóval és Burcsa Győzővel tovább erősödött a keret. 1974-ben Zsirai Kálmán kapus az FTC-ből, Patyi Károly az Olajbányászból, Konrád László és Rékási Károly Pécsről, Karasz János Békéscsabáról, Bocsev István az FTC-ből, Petrók Viktor pedig az MTK-ból kerül a Rákóczihoz. 1975 januárjában Csukovics és Turai is a somogyiak játékosa lett. A megerősödött együttes az 1974-75-ös szezonban a Szeged mögött három ponttal lemaradva, a második helyen jutott az NB I-be. Az bajnokság nagy rangadóját azonban a Rákóczi 1-0 arányban megnyerte a SZEOL ellen, hazai pályán 15 ezer néző előtt. Ugyanennyien foglaltak helyet a nézőtéren, amikor a Várpalota érkezett, s legyőzésük már a feljutást jelentette volna. Ám a csapat botlott, alig tudott kiegyenlíteni, így csak az utolsó fordulóban, Oroszlányban dőlt el minden. A Rákóczi ugyan ott is kikapott, de ellenlábasa a Volán is vereséget szenvedett, így végül, ha rögös úton is, de sikerült a feljutás.

1975 nyarán hamisítatlan fociláz tör ki Kaposváron. Mindenki a csapatról beszél. A sorsolás a Budapesti Vasast gördítette elsőként a Rákóczi útjába az átépített, impozáns kaposvári stadionban.

Kaposvári Rákóczi-Bp. Vasas 2-0 (0-0)
Kaposvár, Rákóczi Stadion 22 000 néző
Rákóczi: Hegedűs-Kanyar, Ágfalvi, Márton, Konrád, Németh – Nagy, Burcsa – Varga, Kováts, Turai (Csépán). Edző: Mathesz Imre
Gólszerző: Burcsa 2.

Az újonc tehát remekül kezdett, és végül megérdemelten maradt benn a legjobbak között. 1976 nyara nem volt zökkenőmentes, hisz a kiváló hálóőr Hegedűs Péter Szombathelyre, Burcsa Győző pedig Székesfehérvárra igazolt. Jó hír azonban, hogy Kiss László és Földesy Károly ismét Kaposváron játszanak, valamint Zentai József, Máté János és a Komlóról érkező Buús kapus is a Rákóczi mezét húzhatja fel.

Burcsa Győző 1954-ben született Kaposváron, egy hatgyermekes család fiaként. Labdarúgó lett, és máig Somogy legeredményesebb futballistái közé tartozik. 15-szörös válogatottként megjárta Mexikót, 1986-ban a France Football újság szerint Franciaország legjobb külföldi futballistája lett, az Auxerre színeiben. A Videoton együttesével UEFA-kupadöntőt vívott, s a fehérváriakkal otthonában győzte le a Real Madridot, a világ egyik legjobb klubcsapatát. Itthon kétszeres magyar bajnok, edzőként a Videotonnal és a Matáv Sopronnal ért el szép eredményeket. Ma vállalkozó, a jelenlegi állapotok mellett nem vállal szerepet a futballban.

Az 1975-76. évi Nemzeti Bajnokság

1. Ferencváros 30 20 6 4 65-38 46
2. Videoton 30 18 8 4 61-26 44
3. Újpesti Dózsa 30 18 6 6 79-51 42
4. Bp. Honvéd 30 14 8 8 47-32 36
5. Vasas 30 15 4 11 65-41 34
6. MTK-VM 30 13 3 14 53-41 29
7. Haladás 30 11 7 11 36-43 29
8. SBTC 30 8 12 10 40-45 28
9. Tatabánya 30 11 6 13 41-50 28
10. Zalaegerszeg 30 9 9 12 47-49 27
11. Rába ETO 30 7 11 12 36-49 25
12. Csepel 30 8 9 13 35-48 25
13. Kaposvár 30 6 12 12 41-52 24
14. Diósgyőr 30 6 12 12 26-44 24
15. Békéscsaba 30 8 8 14 25-45 24
16. SZEOL 30 5 5 20 27-70 15

(részlet Orosz Ferenc Egy kiscsapat nagy napjai című könyvéből, 2009)